Alapszabály


ALAPSZABÁLY

 Az alapító tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61-64. §-ai alapján a 2013. május hó 3. napján megtartott alakuló közgyűlésen elhatározták a ZUG Közösségi Kertekért Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) létrehozását és az Egyesület működését szabályozó Alapszabályt az alábbi tartalommal fogadták el:

I. Általános rendelkezések

1. §

Az Egyesület neve, székhelye, tartama, működési területe és jogállása

(1) Az Egyesület neve:

ZUG Közösségi Kertekért Egyesület

(2) Az Egyesület rövidített neve:

ZUG Egyesület

(3) Az Egyesület székhelye:

1147 Budapest, Telepes u. 68/A. fszt. 2.

(4) Az Egyesület levelezési címe:

1147 Budapest, Telepes u. 68/A. fszt. 2.

(5) Az Egyesület tartama:

Az alapítók az Egyesületet határozatlan időre hozzák létre.

(5) Az Egyesület működési területe:

Budapest Főváros XIV. kerület, Zugló

(7) Az Egyesület logója:

Zug_logo 

(8) Az Egyesület jogállása:

Az Egyesület önálló jogi személy.

2. §

Az Egyesület célja:

(1)   Közösségi kertek létesítése és működtetése Zuglóban, ezáltal egy új típusú zöldfelület, illetve területhasznosítási forma meghonosítása, zöldfelületek fejlesztése,

(2)   Közösségi kertek, városi kertgazdálkodás, kisparcellás mezőgazdaság népszerűsítése, kertészeti hagyományok ápolása,

(3)   Lakókörnyezetünk környezeti állapotának javítása és védelme,

(4)   A környezet- és egészségtudatos életmódra való nevelés,

(5)   Hozzájárulás az önellátás és az öngondoskodás kultúrájának megteremtéséhez,

(6)   Közösségépítés a környéken lakók bevonásával, a helyi közösségi összefogás elősegítése,

(7)   Az ifjúság környezeti nevelésének támogatása,

(8)   A hasonló célú szervezetekkel és magánszemélyekkel való kapcsolatteremtés és együttműködés,

(9)   Nyilvánosság megteremtése, a helyi közösségek bevonása Zugló fejlesztésébe,

(10)           Új típusú szabadidős tevékenység kialakítása, rekreációs lehetőségek bővítése,

 3. §

A kitűzött célok elérése érdekében végezni kívánt tevékenység:

 (1)   Közösségi kertek létrehozásának megszervezése, előkészítése, tervezése úgymint:

  1. közösségi kert számára alkalmas ingatlanok felkutatás és nyilvántartása Zuglóban,
  2. közösségi kertek tervezésének koordinálása,
  3. közösségi kertek létrehozásához szükséges hatósági engedélyek beszerzése,
  4. közösségi kertek működési és szervezeti keretinek kidolgozása,
  5. egyeztetési tárgyalások folytatása Budapest XIV. kerület, Zugló Önkormányzatával, illetve más állami, önkormányzati, és társadalmi szervezetekkel, továbbá ingatlantulajdonosokkal közösségi kertek alapítása érdekében,
  6. közösségi kertekben parcellahasználatra jelentkező zuglói lakosok és adataik nyilvántartása,
  7. ingatlantulajdonosokkal használatbavételi megállapodások kötése közösségi kert létrehozására és működtetésre,

(2)   Közösségi kertek kivitelezésének előkészítése, koordinálása, a kivitelezés során társadalmi, közösségi önkéntes munka megszervezése.

(3)   Közösségi kertek működtetésének teljes körű ellátása, úgymint:

  1. Közösségi kertekben parcellák kiosztása és használatba adása, parcellahasználati díjak beszedése és kezelése.
  2. Közösségi kertekben a parcellahasználók egyéni parcellákon való kertészkedési munkáinak koordinálása, elősegítése.
  3. Közösségi kertek szervezeti és működési szabályainak, házirendjének kialakítása.
  4. Közösségi kertekben fenntartási, illetve közösségi munkák megszervezése.

(4)   Rendezvények szervezése

  1. Lakossági fórumok szervezése.
  2. Kulturális és szabadidős programok szervezése.
  3. Közösségi kertek jeles napjain ünnepségek rendezése.
  4. Nyílt napok, oktató és bemutató foglalkozások, programok szervezése, vagy befogadása közösségi kertek, kertészkedés, mezőgazdaság, ökológiai gazdálkodás, környezetvédelem és természetvédelem területén.

(5)   Kommunikáció, kapcsolattartás és kapcsolatépítés

  1. Elektronikus kommunikációs felületek működtetése (levelező lista, blog, facebook oldal, honlap, hírlevél) a zuglói közösségi kertek, tagjaik, és általában az érdeklődő zuglói lakosság számára.
  2. Kapcsolattartás hasonló célú civil szervezetekkel és más közösségi kertekkel.
  3. Megjelenés rendezvényeken, vásárokon.
  4. Zuglói közösségi kertek média és sajtó megjelenésének szervezése.
  5. Közösségi kerteket népszerűsítő kiadványok készítése (például plakát, szórólap) és terjesztése.

(6)   Szponzorok és támogatók felkutatása, adományok gyűjtése.

 II. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

4. §

Az Egyesület tagsága

(1) Az egyesület tagsági formái: 

a)      rendes tagok
b)      pártoló tagok
c)      tiszteletbeli tagok

(2) Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes, illetve jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki a jelen Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a tagdíjat befizeti és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja.

(3) Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek mindazok a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, akik az Egyesület célkitűzéseivel és tevékenységével egyetértenek, az Egyesületet feladatainak ellátásában anyagi vagy erkölcsi támogatásban részesítik, de abban rendes tagként nem kívánnak részt venni.

(4) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes, illetve jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki az Egyesület célkitűzéseivel, tevékenységével egyetért, és munkássága alapján az Egyesület Elnöksége tiszteletbeli taggá fogadja.

5. §

A tagsági viszony keletkezése:

 (1) A rendes tagnak a tagfelvételi kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület létesítő okiratát ismeri, és az Egyesület alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el.

(2) A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Egyesület működésének, céljainak messzemenő figyelembevételével az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. Döntésével szemben a Közgyűléshez lehet fordulni.

(3) A pártoló tagsági jogviszonyt az Egyesület és a pártoló tag közötti együttműködési megállapodás hozza létre, amely szólhat meghatározott és meghatározatlan időre egyaránt. Pártoló tagság az erre vonatkozó együttműködési megállapodás szerint keletkezik és szűnik meg.

(4) A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tisztségre. A tagsági viszonya határozatlan ideig tart, de az elnökség, a rendes és tiszteletbeli tagok kezdeményezhetik a megszüntetését.

(5) Az Egyesület Elnöksége köteles az egyesületi tagokról naprakész nyilvántartást vezetni.

6. §

A tagsági viszony megszűnése:

 (1) A tagsági viszony megszűnik:

a)      kilépéssel,
b)      a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
c)      kizárással.
d)     az Egyesület megszűnésével

(2) Az Egyesületből való kilépést az Egyesület Elnökségéhez írásban kell bejelenteni. Az Elnökség a kilépési szándék bejelentését követően köteles a tagot a nyilvántartásból törölni.

(3) A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok legalább kétharmados szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságából eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat a mulasztás jogkövetkezményeire is kiterjedő – írásban, igazolható módon megküldöt felszólításra sem fizette be, illetőleg ha az Egyesület céljaival vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárást az Egyesület bármely tagja kezdeményezheti.

(4) A Közgyűlés a döntését megelőzően legalább 8 nappal köteles értesíteni a kizárási eljárás alá vont tagot az eljárás kezdeményezéséről, egyben tájékoztatnia kell, hogy a kizárási eljárás alá vont tag észrevételeit, védekezését 5 napon belül terjesztheti az Elnökség elé. A kizáró határozatot tértivevényes, ajánlott levélben kell a taggal közölni, amellyel szemben a tag a kézhezvételtől számított 8 napon belül nyújthat be fellebbezést. A közgyűlésen a fellebbező tag kérelmére lehetőséget kell adni, hogy védekezését, észrevételeit a Közgyűlésen szóban is előadhassa.

(5) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. /A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 62. § (6) bekezdés/

(6) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

(7) A tagsági viszony a nyilvántartásból történő törlés, illetve a kizárásról szóló határozat jogerőssé válásának napjával szűnik meg.

7. §

Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

 (1) Az Egyesület rendes tagjának jogai:

a)      személyesen, illetőleg a jogi személy tag képviselői útján tanácskozási, indítványozási, szavazati joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, az Egyesület vezető tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásában, a határozatok meghozatalában;
b)      megválasztható az Egyesület tisztségviselőjévé;
c)      részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;
d)     észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesületet érintő bármely kérdésben;
e)      használhatja az Egyesület létesítményeit, felszereléseit;
f)       az Egyesület törvénysértő határozatát a törvényes határidőn belül a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

a)      az Egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, illetve az Egyesület szervei által hozott határozatok megtartása, megtartásának biztosítása;
b)      tisztségbe történő választása esetén az azzal járó feladatok legjobb képessége szerinti ellátása;
c)      az Egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése;
d)     a Közgyűlés által jóváhagyott tagdíj felszólítás nélküli megfizetése minden év március 31.-ig, illetve a 2013. évi tagdíjat az Egyesület bírósági nyilvántartásba vételétől számított 20 napon belül;
e)      az Egyesület vagyonának megóvása.

(3) Az Egyesület pártoló, tiszteletbeli tagjának jogai:

a)      javaslatokat, észrevételeket tehet az Egyesület működésével kapcsolatban;
b)      személyesen, illetőleg a jogi személy pártoló tag képviselői útján tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, de szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségek betöltésére nem választható;
c)      részt vehet az Egyesület rendezvényein.

(4) Az Egyesület pártoló tagjának kötelezettségei:

a)      az Egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása;
b)     a pártoló tag a vállalt vagyoni hozzájárulás megfizetésére köteles.

(5) Az Egyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettségei:

a)      az Egyesület népszerűsítése, hagyományainak ápolása;

(6) A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

(7) Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

III. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE

 8. §

Az Egyesület szervezeti felépítése:

 (1) Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (9. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (10. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői az Elnök, az Alelnök és a Gazdasági Elnökhelyettes (11-12. §).

(2) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet,

a) aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és
b) a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
c) aki
ca) magyar állampolgár, vagy
cb) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
cc) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. /Ptk. 62. § (5) bekezdés/

9. §

Közgyűlés

(1) Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a rendes tagok összességéből álló Közgyűlés.

(2) A Közgyűlést évente legalább egyszer a napirend, a hely és idő megjelölésével – írásban, igazolható módon, vagy amennyiben minden tag rendelkezik e-mail címmel, e-mail útján, igazolható módon megküldött meghívó útján az elnök hívja össze. A meghívót és a kapcsolódó anyagokat a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal kell megkapniuk.

(3) A meghívóban az elnök vagy az elnökhelyettes a Közgyűlés határozatképtelensége esetére ugyanazon napirendi pontokkal megismételt Közgyűlésre is tűzhet ki időpontot, azzal, hogy figyelmezteti a tagokat, hogy a megismételt Közgyűlés a jelenlévők számára tekintet nélkül határozatképes. A megismételt közgyűlést úgy kell kitűzni, hogy arra legfeljebb az eredeti közgyűlés időpontját követő 30 naptári napon kerülhet sor. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés összehívható az eredeti Közgyűlés napjával azonos napra is, ebben az esetben a megismételt Közgyűlés meghívójaként is az eredeti meghívó szolgál. Abban az esetben azonban, ha a megismételt Közgyűlés összehívására nem az eredeti Közgyűlés napjával azonos napra kerül sor, a megismételt Közgyűlésre valamennyi tag részére a megismételt Közgyűlés időpontját megelőző legalább 15 nappal újabb meghívót kell küldeni. A megismételt Közgyűlésre szóló meghívóban minden esetben tájékoztatni kell a tagokat a távolmaradás következményeiről, arról, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

(4) Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbségével hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni.

(5) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni,

a)      ha azt a bíróság elrendeli;
b)      ha a tagok legalább egyharmada az ok és a cél megjelölésével a Közgyűlés összehívását írásban indítványozza;
c)      ha valamelyik, az Alapszabályban feltüntetett testületi szerv bármely okból működésképtelenné válik,
d)     az Elnökség egyszerű szótöbbségével hozott határozata alapján

(6) A Közgyűlés kizárólagos hatásköre: 

a)      az Alapszabály megállapítása és módosítása;
b)      más szervezettel való egyesülés, vagy az Egyesület feloszlásának kimondása;
c)      az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás;
d)     az Egyesület tisztségviselőinek megválasztása, beszámoltatása;
e)      az Egyesület tisztségviselőinek visszahívása;
f)       az éves tagdíj összegének megállapítása;
g)      az Elnökség éves beszámolójának elfogadása, munkaprogramjának jóváhagyása;
h)      elfogadja az Egyesület éves költségvetését;
i)        elfogadja a zárszámadást és a vagyonmérleget;
j)        felhatalmazza az Elnökséget a megállapított költségvetésben az egyes rovatok közötti átcsoportosításra;
k)      mindazon egyéb ügyek, amelyeket jogszabály vagy Közgyűlési határozat a hatáskörébe utal. 

(7) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50 %-a + 1 fő jelen van. Az Egyesület minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(8) A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

(9) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv vezetőjét az levezető elnök javaslatára a Közgyűlés hagyja jóvá. A jegyzőkönyv hitelesítésére az Elnök javaslatára a közgyűlés 2 főt választ meg. A Közgyűlés ülései nyilvánosak.

(10) A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Titkos szavazást kell elrendelni abban az esetben, ha azt a Közgyűlés jelenlévő tagjai egyszerű szótöbbséggel megszavazzák. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

(11) A Közgyűlés kétharmados – minősített – szótöbbséggel határoz a következő kérdésekben:

a)      az Alapszabály elfogadása, módosítása,
b)      az egyesület feloszlásának kimondása.
c)      más szervezettel való egyesülés,
d)     tisztségviselők visszahívása,
e)      az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás.

(12) A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b. pont), élettársa a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelősség alól mentesül
b)      bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

(13) Az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag – a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben – a tag kérelmére – a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. /Ptk. 62.§ (6) bekezdés/

 

10. §

Elnökség

(1) A háromtagú Elnökség az Egyesület általános hatáskörű ügyintéző és végrehajtó szerve, amely gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, valamint biztosítja a közgyűlések közötti időszakban a munka folyamatosságát. Az Elnökség az Egyesület elnökét és alelnökét és gazdasági elnökhelyettesét saját tagjai sorából maga választja meg. Az Egyesület első elnökét a tagok választják meg az Egyesület alakuló közgyűlésén.

(2) A Közgyűlés az Elnökség tagjait jelölés útján választja meg. Jelölt az lehet, akit legalább a tagok 10%-a, de legalább öt jelenlévő tag támogat.

(3) Nem választható az Elnökségi tagnak az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. E tilalom a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig érvényes.

(4) Az Elnökség tagjainak mandátuma 3 évi időtartamra szól.

(5) Az Elnökség tagjai a tagoknak a Közgyűlés útján beszámolási kötelezettséggel tartoznak. Ha feladataikat nem látják el megfelelően, akkor az őket megválasztó szerv a (15) bekezdésben foglaltak alapján visszahívhatja azzal, hogy a visszahívással egyidejűleg új tagot kell választani.

(6) Az Elnökség feladata és hatásköre:

a)      az Egyesület törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása és felügyelete,
b)      a Közgyűlési határozatok végrehajtásának szervezése és a végrehajtás ellenőrzése,
c)      az Egyesület működésével kapcsolatos egyéb szabályzatok megállapítása és módosítása,
d)     az évi költségvetés-tervezet megállapítása,
e)      az éves munkaterv-javaslat előkészítése;
f)       az éves beszámoló elkészítése és a Közgyűlés elé terjesztése;
g)      tagfelvételi kérelmek elbírálása, új tagok felvétele,
h)      a Közgyűlés időpontjának kitűzése, tárgysorozatának összeállítása és előkészítése, az Elnök utasítása a Közgyűlés összehívására;
i)        a Közgyűlés által megállapított költségvetési keret között történő gazdálkodás;
j)        az Elnökség egyes tagjai által ellátandó szakfeladatok meghatározása;
k)      Szükség szerint munkabizottságok (szakbizottságot) létrehozása, a tagok számának meghatározása, vezetőinek kijelölése, beszámoltatása, feladatkörük, díjazásuk meghatározása;
l)        döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

(7) Az Elnökség évente legalább két alkalommal rendes ülést tart. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha ezt:

a)      az Elnökség bármely tagja írásban (e-mailben), az ok és cél megjelölésével kéri;
b)      az Egyesület Elnöke szükségesnek tartja.

(8) Az elnökségi ülést valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök hívja össze, és látja el az elnöki feladatot. Az ülésre szóló meghívókat – az ülés időpontjának, helyének, és az ülés összehívásának okának megjelölésével, az ülés előkészítő anyagával együtt – az ülés előtt legalább 2 nappal írásban (e-mail, levél) kell megküldeni. Ha az ülést nem megfelelő formában vagy határidővel hívják össze, akkor ettől függetlenül határozatképes, amennyiben azon valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartása ellen egyikük sem tiltakozik. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

(9) Az elnökség határozatait egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza. Az ülésen az Elnök és az elnökségi tagok szavazati joggal vesznek részt. Az Elnökség csak akkor határozatképes, ha a határozathozatalnál valamennyi tagja jelen van. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni.

(10) Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§ b./ pont) vagy élettársa a határozat alapján:

– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármely más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

(11) Amennyiben az Elnökség határozatképtelenség miatt nem tud dönteni, a lehető legrövidebb időn belül új elnökségi ülést kell összehívni. Háromszori eredménytelen összehívást követően, – az Elnökség működőképességének biztosítása érdekében- az Egyesület Elnökének össze kell hívnia a Közgyűlést, és a határozatképtelenségről a Közgyűlést tájékoztatnia kell.

(12) Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(13) Elnökség tagjai:

a) az Elnök;
b) az Alelnök és
c) a Gazdasági Elnökhelyettes

(14) Az Elnökségi tagság (megbízatás) megszűnik:

a)      a megbízás időtartamának lejártával,
b)      visszahívással,
c)      jogszabályban szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
d)     lemondással,
e)      az egyesületi tagság megszűnésével
f)       elhalálozással.

(15) A Közgyűlés az Elnökség tagjának vagy a teljes Elnökségnek a visszahívásáról az Alapszabály 9. § (11) bekezdése rendelkezéseinek betartása mellett, indokolt határozattal dönt. A Közgyűlésen a visszahívással érintett tisztségviselőnek lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, védekezését előadhassa. A tisztségviselő visszahívására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha:

a)      az Egyesülettel kapcsolatos feladatainak, kötelezettségeinek felróhatóan nem tesz eleget, illetve ezek ellátására 3 hónapot meghaladóan nem képes;
b)      az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit vagy az Egyesület határozataiban foglaltakat ismételten vagy súlyosan megsérti;
c)      az Egyesület működését egyéb módon súlyosan veszélyezteti.

(16) Az elnökségi tag tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Elnökség működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított harmincadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a Közgyűlés az új tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig az Elnökségi tag (tisztségviselő) a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A lemondást írásba kell foglalni, és azt ajánlott tértivevényes levélben kell az Elnökség felé bejelenteni.

 11. §

Az elnök

(1) Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 3 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletre önállóan jogosult vezetője.

(2) Az Elnök hatásköre és feladatai:

a)      a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
b)      az Egyesület képviselete hatóságok és harmadik személyekkel szemben,
c)      az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése;
d)     a testületi szervek határozatainak végrehajtásáról való gondoskodás
e)      az Egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége feletti őrködés.
f)       A Közgyűlés, az Elnökség által meghatározott feladatok ellátásának koordinálása és irányítása.

(3) Az Elnök eseti megbízása alapján az egyesület más tagja is elláthatja a képviseletet.

12. §

Az Alelnök és a Gazdasági Elnökhelyettes

 (1) Az Elnököt akadályoztatása esetén teljes jogkörrel az Alelnök, illetve a Gazdasági Elnökhelyettes helyettesíti.

(2) A Gazdasági Elnökhelyettes közvetlenül irányítja az Egyesület gazdasági, pénzügyi tevékenységét, a költségvetés keretei között. Ezen tevékenységeiről köteles folyamatosan tájékoztatni az Elnökséget.

(3) Az Alelnök és a Gazdasági Elnökhelyettes segíti az Elnököt feladatainak ellátásában, végzi az Alapszabályban kijelölt, illetve az Elnök által szóban vagy írásban átruházott feladatokat.

IV. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSE ÉS GAZDÁLKODÁSA

 13. §

(1) Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

(2) Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő módon folytathat.

(3) Az Egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

(4) Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület vagyonával önállóan, a pénzügyi jogszabályoknak megfelelően köteles gazdálkodni.

(5) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

(6) Az Egyesület vagyona:

a)      készpénzvagyonból,
b)      pénzkövetelésekből (kinnlevőségek)
c)      egyéb vagyonból áll.

(7) Az Egyesület készpénzvagyona különösen:

a)      a tagok által fizetett tagdíjak – az éves tagdíj 3.000.—Ft,
b)      tagdíj túlfizetések,
c)      támogatások, vagy ajándékozás címén juttatott pénzösszeg,
d)     rendezvényekből, kiadványokból származó bevételek,
e)      pályázat útján nyert összegek.,
f)       alapítványi támogatás,
g)      egyéb bevételek.

(8) Egyéb vagyon különösen:

a)      a leltárban nyilvántartott berendezések, felszerelések, könyvek, képek, okiratok,
b)      az anyagszámadásban nyilvántartott nyomtatványok, kiadványok,
c)      az ingatlanok és ingóságok.

(9) A tagdíj összegét, befizetésének módját a Közgyűlés határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet.

V. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

14.  §

(1) Az Egyesületet az Elnök az Alelnök és a Gazdasági Elnökhelyettes önállóan képviseli. A képviseleti jog azonos módon kiterjed az Egyesület szervezeti képviseletére és a bankszámla feletti rendelkezésre.

(2) Az Egyesület írásban történő képviselete akként történik, hogy a képviseletre jogosult a nevét az Egyesület előírt, előnyomtatott, nyomtatott vagy fénymásolt neve alatt, az Egyesületben betöltött tisztségének megjelölésével önállóan írja alá.

E rendelkezések megszegésével kötött szerződésekért kizárólagosan a szerződést aláíró képviselő felel. Ez a rendelkezés jóhiszemű harmadik személyek irányában nem hatályosul.

(3) A közgyűlés szervezeti- és működési szabályzat elfogadásával a képviseletre jogosult tisztségviselők hatáskörét és jogkörét az Egyesület belső működésére kiható hatállyal egymás között megoszthatja.

VI. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

15. §

(1) Az egyesület megszűnik, ha

a) az egyesület egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),
b) a legfőbb szerve a feloszlásáról határoz,
c) a bíróság feloszlatja,
d) a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti, vagy megállapítja megszűnését,
e) a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti, és

az egyesületet a nyilvántartásból törlik. /Ptk. 64. § (1)/

(2) Az Egyesület feloszlása esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 16. §

(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(2) Az Egyesület Alapszabályát az alapító tagok a Budapesten, 2013.május hó 03. napján tartott megismételt Alakuló Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.

Kelt Budapesten, 2013. május hó 03. napján.

…………………………………………

elnök